A tér használata, az együttes komponálás, a többiekhez való igazodás, viszonyulás ráébreszti az embert olyan sajátosságaira, melyekkel azelőtt nem feltétlen volt tisztában.

Az improvizációs előadásunkat beszélgetés és játékok követik. A beszélgetés során közösen próbálunk rájönni arra, hogy miben rejlik az improvizáció lényege, varázsa, és hogy mit jelent az előadók és a közönség számára, ami a színpadon történik. A közös játékokkal megmozgatjuk a közönséget, akik így maguk is kipróbálhatnak pár improvizációs gyakorlatot. Majd végül, de nem utolsó sorban lehetőséget adunk a közönség kezébe: egy rövidebb etűd erejéig rendezővé/koreográfussá válhatnak, és instrukciókat adhatnak táncosainknak, akik ezen „játékszabályok mentén” improvizálnak még egyet a búcsú előtt.

A foglalkozás proaktív párbeszédre, közös gondolkodásra és megosztásra hívja a résztvevőket, és nemcsak a beszélgetésbe vonjuk be közönségünket, de a művészekkel közösen végzett csoportos játékokon és feladatokon keresztül el is kalauzoljuk őket.