A Willany Leó Improvizációs Táncszínház 2008-ban alakult Grecsó Zoltán koreográfus, táncpedagógus vezetésével. Az elmúlt másfél évtized során a közönség soraiban tisztelhettünk már neves színművészeket, rendezőket, írókat, kritikusokat, és legnagyobb örömünkre a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Budapesti Kortárstánc Főiskola növendékeit is. Külön megtiszteltetés számunkra, hogy 2019-ben a Willany Leó Improvizációs Táncszínház a Trafó Kortárs Művészetek Háza és MU Színház által alapított Lábán Rudolf-díj különdíjában részesült, 2024-ben pedig jelölést kapott a #kaméleon no.4 – „ripples in silence, The misty waltz” (koreográfus: Vavra Júlia) c. kutatásunk/előadásunk. Kreatív közösségi alkotóműhelyünkben a tánc, a zene és az improvizáció eszköztárával dolgozzuk fel az alkotókat érdeklő témákat.
Májusban is tematikus estek a Trafóban. Minden alkalommal lesz valaki a táncosok közül, aki keretet, játékszabályt vagy bármilyen általa gondolt ötletet hoz, ami az aznap esti előadásra hatással lesz. Az improvizáció marad, a kísérletezés irányt kap.
15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban – ahogy eddig is – a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni!
A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk – ahogy minden napunk – egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre.
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Szegedi SZC Csonka János Technikum, Szeged
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Intézmény, Piliscsaba
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Táncművészek: Asbóth Máté, Kancsó Luca, Kovács Mátyás
Zene: Lantos Zoltán
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó Munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
A #kaméleon projekt a Willany Leó kollektíva folyamatos megújulásra való törekvésének egyik materializálása: egy-egy meghívott, külsős alkotó bevonásával igyekeznek magukat újradefiniálni és lehetőséget adni arra, hogy az improvizáció és a kortárstánc végtelennek tűnő fogalmához újabb gondolatokat adhassanak, ezzel is gyarapítva a hazai kortárs kánont.
A vendégkoreográfusokkal létrejövő kutatások, bár a közös munka bemutatóval végződik, folyamatuk legalább annyira hangsúlyos és fontos: a jelenleg 23 fiatal táncművészből és több mint 30 zenészből álló kollektíva tagjai folyamatosan változó, cserélődő kisebb csoportokban tanulhatnak egymástól. A közös kutatásban társadalmi és viselkedési szabályokra is reflektálnak a művészek: a cél, hogy egy dinamikusan változó váz alapján töltsék meg különböző improvizációs technikák segítségével az előadást. Azért, hogy az alkotófolyamatok valóban ezekért az értékekért tudjanak harcba szállni, a kollektíva olyan művészeket hív meg, akik eddigi munkásságuk során hasonló értékek mentén dolgoztak, mint a Willany Leó.
A #kaméleon sorozat 4. évadának meghívott alkotója, koreográfusa Vavra Júlia. A kutatásból létrejövő előadás bemutatójára a Willany Leó 15 fesztivál keretein belül kerül sor, a Trafó Kortárs Művészetek Házával koprodukcióban.
Vavra Júlia Budapesten élő, szabadúszó kortárstáncos, performer és koreográfus. Tanulmányait a Budapest Kortárstánc Főiskolán (2010-2015) és a School for New Dance Development nevű amszterdami egyetemen (2017-2021, mint koreográfus) végezte. Jelenleg előadóként és koreográfusként is tevékenykedik, itthoni és külföldi produkciókban.
Eddigi munkáiban fontos szerepet játszott a mozgás hangulatteremtő ereje, valamint a közönség és performer közötti dinamikákra fektetett extra figyelem. Humorral és kínos szituációk megnyerő erejével próbál reflektálni az előadói szituációk izgalmára és ki nem mondott etikettjeire. Előző projektjében (Artists Like Me) különös figyelmet fordított a szabadúszó, független művészlét küzdelmeire, problematikáira és kontradikcióira. Általában azt keresi, hogy az őt érintő kimondatlan tabu témákat, hogyan lehet performatív szituációkkal és szimbolikus képekkel manifesztálni.
Különböző médiumok és formanyelvek (videó, hang, karakter építés, szöveg, mozgás, fény, kellékek, jelmezek..) kombinálásával és egymásra ható játékával olyan tereket próbál teremteni, ahol a fikció és valóság határmezsgyéje arra sarkallja a közönséget, hogy megkérdőjelezze: mi az előadás része és mi nem? A meglepetés, a kiszámíthatatlanság, az aktualitás és a környezetre való akut reakció fontos az előadói és alkotói tevékenységeiben. A térrel specifikusan dolgozik: a színpad, a nézőtér és a színházi tér perifériái egyaránt porondként szolgálnak. Sose lehet tudni, hogy a performerek hol bukkannak fel.
A
“ripples in silenece,
The misty waltz”
egyszerű koreográfiák, struktúráltan improvizatív mozgások és poetikus képek sorozata. Formanyelvét tekintve az inspiráció középpontjában egy torzult videoklip esztétikája áll. A térben a kódolható “show elemek” enerváltan tűnnek fel, ezzel delíriumos és álomittas hangulatot teremtve. Az ok-okozati összefüggések megszűnnek és a narratíva asszociatív módon alakul. A kitettség, teatralitás, szórakoztatni vágyás és az introverált, befelé irányuló, fókuszált folyamatok ütköznek. A mainstream és az absztrakt elemek furcsán nyugtalanító kombinálásával találkozhatunk.
Májusban is tematikus estek a Trafóban. Minden alkalommal lesz valaki a táncosok közül, aki keretet, játékszabályt vagy bármilyen általa gondolt ötletet hoz, ami az aznap esti előadásra hatással lesz. Az improvizáció marad, a kísérletezés irányt kap.
15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban – ahogy eddig is – a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni!
A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk – ahogy minden napunk – egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre.
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium, Eger
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Kapuvár
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Táncművészek: Engelmann András, Kovács Mátyás, Temesvári Zsófia
Zene: Móser Ádám
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó Munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Májusban is tematikus estek a Trafóban. Minden alkalommal lesz valaki a táncosok közül, aki keretet, játékszabályt vagy bármilyen általa gondolt ötletet hoz, ami az aznap esti előadásra hatással lesz. Az improvizáció marad, a kísérletezés irányt kap.
15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban – ahogy eddig is – a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni!
A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk – ahogy minden napunk – egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre.
„Felfedeztük, meghódítottuk, megszelídítettük, levadásztuk, megfejtettük, feltaláltuk, megoldottuk, megismertük, azt hittük kiismertük és megállás nélkül fejlesztjük. El ne felejtsük egy kicsit szeretni is…”
Kele Juci köztéri installációja a 2021-es Gárdonyi téri kiállítása után 2024. április 20-tól az Erzsébet ligetbe költözik.
Az mű tulajdonképpen egy trilógia utolsó része, mellyel az alkotó ismét a mindennapjaink átértékelésére, az alapvető rutinszerű működésünk vizsgálatára ösztönöz minket. A városi élet sebességét megkérdőjelező ‘meditÁLLJ’, a természeti környezettel való kapcsolatunkat segítő ‘hiánypótLÁSS’ után Juci egy újabb pozitív üzenete ölt alakot: LOVE NOW…
Az óriás betűkből elsőre csak az egyik felirat rajzolódik ki, majd egy nézőpontváltás után felbukkan Juci másik üzenete is. Az ‘o’ betű mint bolygónk szimbóluma pedig még sok plusz tartalommal látja el az alkotást, hisz nagyon aktuális, hogy Földanya felé forduljunk.
Az installáció megnyitóján a Willany Leó Improvizáció Táncszínház tagjai élőzenés improvizációs táncelőadással ünneplik együtt a Föld napját és a Tánc világnapját.
Az előadás időtartama 20 perc.
Táncművészek: Engelmann András, Keresztes Patrik, Oberfrank Réka, Temesvári Zsófia
Zene: György Andrea
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
Májusban is tematikus estek a Trafóban. Minden alkalommal lesz valaki a táncosok közül, aki keretet, játékszabályt vagy bármilyen általa gondolt ötletet hoz, ami az aznap esti előadásra hatással lesz. Az improvizáció marad, a kísérletezés irányt kap.
15 éves a Willany Leó. Az előző évadban évek óta velünk dolgozó művészek nagy része külföldre költözött vagy pályaelhagyó lett, a társulat kiadós vérfrissítésen esett át. A 16. évadunkban – ahogy eddig is – a rendszeres szerdai improvizációs előadásaink a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszik építeni és megtartani, de új kutatással, bemutatóval, workshopokkal és minifesztivállal is készülünk. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk mindenkit újra, ameddig lehet. Gyertek Leózni!
A Willany Leó előadások koncepciója leginkább az, hogy nincs koncepció. Különböző műfajokból érkező előadók találkoznak a Trafó stúdiójában azzal a céllal, hogy egy olyan előadást hozzanak létre amiről még ők sem tudnak semmit. Kifejezetten arra kérjük a fellépőket, hogy ne hagyják a termen kívül a személyes történéseket, és a “jelenben levéssel” engedjék, hogy az történjen, aminek éppen történnie kell. Így lesz minden előadásunk – ahogy minden napunk – egyszeri és megismételhetetlen. Lassú, gyors, szomorú, megrázó, vicces, szexi, virtuóz, szerelmes, csalódott, nyugodt, nehéz és felemelő. Egyik sem, valami teljesen más, vagy mindegyik egyszerre.
Egymásra hangolódás, együttműködés, figyelem, elfogadás, tolerancia. Ezek mind az improvizáció alapjai. Játékosság, humor, dráma, teatralitás. Ezek mind a Willany Leók jellemzői. Szabadság a színpadon, szabadság a “zenészárokban”, szabadság a közönségben.
Akik még sosem láttak kortárstáncot, vagy azt hitték, nem érthetik, azoknak a Willany Leó alkalmak egyszerre hozzák elő a kíváncsiságukat és egyfajta kellemes megnyugvást is adnak − itt a “koncepciót” nem érteni kell, hanem megélni. Minden egyszeri és megismételhetetlen, és mégis otthonos a maga módján. Természetes, mikor valaki elneveti magát, kikacsint, erőn felül összpontosít, megszólal vagy énekel egy sort. Hiteles minden mozdulat, minden hang, hiszen minden az adott pillanatban születik meg. Az improvizáció maga a meztelen tánc − amiben a közönség is együtt tud élni a “színpadon” zajló eseményekkel.
A kiállítást megnyitja Eifert János Balogh Rudolf-díjas fotóművész, köszöntőt mond Szabó Csilla igazgató, közreműködnek a Willany Leó Improvizációs Táncszínház művészei. A kiállítással a Tánc világnapját ünnepeljük. A kiállítás megtekinthető 2024. május 12-ig a Corvin Galériában.
Táncművészek: Budschuh Vera, Piti Vivien
Zene: Lantos Zoltán
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
Egymásra hangolódás, együttműködés, figyelem, elfogadás, tolerancia. Ezek mind az improvizáció alapjai. Játékosság, humor, dráma, teatralitás. Ezek mind a Willany Leók jellemzői. Szabadság a színpadon, szabadság a “zenészárokban”, szabadság a közönségben.
Akik még sosem láttak kortárstáncot, vagy azt hitték, nem érthetik, azoknak a Willany Leó alkalmak egyszerre hozzák elő a kíváncsiságukat és egyfajta kellemes megnyugvást is adnak − itt a “koncepciót” nem érteni kell, hanem megélni. Minden egyszeri és megismételhetetlen, és mégis otthonos a maga módján. Természetes, mikor valaki elneveti magát, kikacsint, erőn felül összpontosít, megszólal vagy énekel egy sort. Hiteles minden mozdulat, minden hang, hiszen minden az adott pillanatban születik meg. Az improvizáció maga a meztelen tánc − amiben a közönség is együtt tud élni a “színpadon” zajló eseményekkel.
Többet magunkról – A Grecsó fivérek estje a Várkert Bazárban
Új, egyedi Grecsó prózák, friss versek, családi történetek és anekdoták alapozzák meg az estet, melyet az improvizatív jazz zene és a kortársbalett, Grecsó Zoltán összetéveszthetetlen mozdulatai varázsolnak színház élménnyé. A testvérek ironikus vetélkedése, a tánc és az irodalom nyelvén előadott fricskák segítik a nézők azonosulását, hiszen családi tükörhelyzeteket generálnak. Az irodalom és a zene dialógusa minden estén egyedi, de a válaszok különös ritmusa, a fény-terek éteri játéka és a művészeti ágak közötti tagolás mégis feszes keretet ad az estnek. Ahogy a testvérek ironikus vetélkedése, a tánc és az irodalom nyelvén előadott fricskák is segítik a nézők azonosulását, hiszen családi tükörhelyzeteket generálnak, ahol a saját identitásuk kerül reflektorfénybe.
A Grecsó fivérek estjén fontos és visszatérő téma a viharsarki származás és persze a falusi hagyomány. A testvérpár egyszerre nyit új lehetőségek felé, például a verses megszólalásokkal és szimultán szólamokkal (ezen az estén nem csak válaszolnak egymásnak irodalom és táncos színház, nem csak értelmezik, de ki is egészítik egymást), ami egyszerre hagyja meg az egyediség élményét, mégis komplex, pontos dramaturgiával dolgozik, ami különös átmenetet jelent egy irodalmi pódiumest és egy színházi, zenés, táncos előadás között. A többet magunkról őszinte, vallomásos és karakteresen személyes est, használva a Grecsó fivérek művészetét és a testvérek alanyi nyitottságát
ELŐADÓK: Grecsó Krisztián Író, Grecsó Zoltán Táncművész
Egymásra hangolódás, együttműködés, figyelem, elfogadás, tolerancia. Ezek mind az improvizáció alapjai. Játékosság, humor, dráma, teatralitás. Ezek mind a Willany Leók jellemzői. Szabadság a színpadon, szabadság a “zenészárokban”, szabadság a közönségben.
Akik még sosem láttak kortárstáncot, vagy azt hitték, nem érthetik, azoknak a Willany Leó alkalmak egyszerre hozzák elő a kíváncsiságukat és egyfajta kellemes megnyugvást is adnak − itt a “koncepciót” nem érteni kell, hanem megélni. Minden egyszeri és megismételhetetlen, és mégis otthonos a maga módján. Természetes, mikor valaki elneveti magát, kikacsint, erőn felül összpontosít, megszólal vagy énekel egy sort. Hiteles minden mozdulat, minden hang, hiszen minden az adott pillanatban születik meg. Az improvizáció maga a meztelen tánc − amiben a közönség is együtt tud élni a “színpadon” zajló eseményekkel.
A kiállítást megnyitja Eifert János Balogh Rudolf-díjas fotóművész, köszöntőt mond Szabó Csilla igazgató, közreműködnek a Willany Leó Improvizációs Táncszínház művészei. A kiállítással a Tánc világnapját ünnepeljük. A kiállítás megtekinthető 2024. május 12-ig a Corvin Galériában.
Táncművészek: Budschuh Vera, Piti Vivien
Zene: Lantos Zoltán
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
Egymásra hangolódás, együttműködés, figyelem, elfogadás, tolerancia. Ezek mind az improvizáció alapjai. Játékosság, humor, dráma, teatralitás. Ezek mind a Willany Leók jellemzői. Szabadság a színpadon, szabadság a “zenészárokban”, szabadság a közönségben.
Akik még sosem láttak kortárstáncot, vagy azt hitték, nem érthetik, azoknak a Willany Leó alkalmak egyszerre hozzák elő a kíváncsiságukat és egyfajta kellemes megnyugvást is adnak − itt a “koncepciót” nem érteni kell, hanem megélni. Minden egyszeri és megismételhetetlen, és mégis otthonos a maga módján. Természetes, mikor valaki elneveti magát, kikacsint, erőn felül összpontosít, megszólal vagy énekel egy sort. Hiteles minden mozdulat, minden hang, hiszen minden az adott pillanatban születik meg. Az improvizáció maga a meztelen tánc − amiben a közönség is együtt tud élni a “színpadon” zajló eseményekkel.
Többet magunkról – A Grecsó fivérek estje a Várkert Bazárban
Új, egyedi Grecsó prózák, friss versek, családi történetek és anekdoták alapozzák meg az estet, melyet az improvizatív jazz zene és a kortársbalett, Grecsó Zoltán összetéveszthetetlen mozdulatai varázsolnak színház élménnyé. A testvérek ironikus vetélkedése, a tánc és az irodalom nyelvén előadott fricskák segítik a nézők azonosulását, hiszen családi tükörhelyzeteket generálnak. Az irodalom és a zene dialógusa minden estén egyedi, de a válaszok különös ritmusa, a fény-terek éteri játéka és a művészeti ágak közötti tagolás mégis feszes keretet ad az estnek. Ahogy a testvérek ironikus vetélkedése, a tánc és az irodalom nyelvén előadott fricskák is segítik a nézők azonosulását, hiszen családi tükörhelyzeteket generálnak, ahol a saját identitásuk kerül reflektorfénybe.
A Grecsó fivérek estjén fontos és visszatérő téma a viharsarki származás és persze a falusi hagyomány. A testvérpár egyszerre nyit új lehetőségek felé, például a verses megszólalásokkal és szimultán szólamokkal (ezen az estén nem csak válaszolnak egymásnak irodalom és táncos színház, nem csak értelmezik, de ki is egészítik egymást), ami egyszerre hagyja meg az egyediség élményét, mégis komplex, pontos dramaturgiával dolgozik, ami különös átmenetet jelent egy irodalmi pódiumest és egy színházi, zenés, táncos előadás között. A többet magunkról őszinte, vallomásos és karakteresen személyes est, használva a Grecsó fivérek művészetét és a testvérek alanyi nyitottságát
ELŐADÓK: Grecsó Krisztián Író, Grecsó Zoltán Táncművész
Willany Leó: Az önmagunkkal való sakkozás kockázata
Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium, Mohács
(beavató program kortárstáncról, improvizációról)
Az önmagunkkal való sakkozás kockázata c. programban a tudatos és tudattalan szabályok verbalizálása a cél, ami “kezdő” nézők számára beavató hatással bír, “haladó” nézők és szakmabeliek számára pedig fejlődési lehetőséget kínál az improvizációs színház világában.
Az ember működése megmutatkozik mozdulataiban, megoldási stratégiáiban, melyek által rendkívül sokat tanulhat magáról. Az improvizáció a táncban olyan kihívások elé állítja az előadót, melyekre kreatív megoldási lehetőségekkel fog felelni, egyénileg vagy közösen létrehozva egy opcionális végeredményt. Az önmagunkkal való sakkozás kockázata egy olyan beavató előadás, ami a nézők és előadók közös tapasztalásán keresztül hivatott közelebb hozni őket egymáshoz és a kortárs művészetek befogadásához.
Táncművészek: Asbóth Máté, Oberfrank Réka, Piti Vivien
Zene: Krizbai Domokos
Produkciós vezető: Pallag Sára
Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A Willany Leó Munkatársai: Oberfrank Réka, Szilágyi-Pallag Emese
Támogasd rendszeres szerdai Trafós estjeinket, kutatásaink és új előadásaink létrejöttét, beavató programjainkat, tervezés alatt álló oktatási projektünket – általában működésünk és fennmaradásunk! Banki átutalással tudsz segíteni nekünk – kérlek, hogy a közlemény rovatba az “ADOMÁNY” szót írd be!
OTP Bank Nyrt.
HUF: 11701011-21454246-00000000
IBAN: HU24 1176 3017 1721 5880 0000 0000
SWIFT: OTPVHUHB
Köszönjük a bizalmad!
kapcsolat
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
